Füredi zsidók

Füredi zsidók – egykor és ma

  • On
  • By
  • Füredi zsidók – egykor és ma bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ma a balatonfüredi “Óvárosban” sétálgatva könnyen olyan érzésünk támad, mintha húsz évvel ezelőtt, a lüktető pezsgésnek induló fürdőtelepen járnánk. A főutcán sorra születnek újjá a középületek és templomok, lakóépületek nőnek ki a földből, s nem csak a turistákra építő, trendteremtő helyek nyílnak a középkori Füred falu központjában. A pezsgés a mellékutcákban is érzékelhető: például ha valaki utoljára két éve sétált a Bajcsy-Zsilinszky utcában, annak vélhetően leesik majd az álla, amikor a 32. számú ház kapujához ér. A korábban Fekete Lovaghoz Középkori Étterem néven ismert, de már jó ideje üresen kongó ház ismét megtelt élettel, és immár a Zsidó Kiválóságok Háza multifunkcionális múzeumpedagógiai helyiségének ad otthont. Az 1855 és 1944 között zsinagógaként működő épület elé felhúzott modern fogadószárnyban pedig az „Einsteintől napjainkig – Zsidók és csúcstechnika” című interaktív, tematikus kiállítást csodálhatjuk meg.

A változás annyira szembeszökő, hogy némi magyarázatot is igényel. Talán kevesen tudják, hogy a második világháború előtti Balatonfüred lélekszámának alig négy százalékát kitevő helyi zsidó közösség szanatóriumi főorvosai, kereskedői, ügyvédei és tanítói révén létszámát meghazudtolóan nagy hatást gyakorolt a fürdőváros fejlődésére. Az 1944. május 16-án kezdődő tapolcai gettósítás, majd az Auschwitz-Birkenau-ba deportálás így nemcsak a füredi zsidók kilenc tizedének az életét oltotta ki, hanem a városon is gyógyíthatatlan sebet ejtett. A tizenöt túlélő, köztük Oblatt Sándor hitközségi elnök hiába igyekezett fenntartani a füredi gyülekezetet, a tórájától is megfosztott zsinagógát 1946-ban kénytelenek voltak eladni a hajógyárnak.

A sors szép fintora, hogy a később városi, majd magántulajdonba került, garázsként, majd étteremként(!) üzemelő ingatlan múltjához méltó funkcióját éppen a fent említett Holokauszt túlélő egyetlen élő leszármazottja, Olti Ferenc segített megtalálni. A Veszprémi Egyetem korábbi rektorhelyettese egy olyan látogatóközpontot álmodott ide, amely a ház újjászületése mellett a tudomány teremtő erejének állít emléket. Az egykori zsinagóga újraértelmezésének ötletéhez forrást is szerzett az EGT Alapokból, amit a város és a Miniszterelnökség is kiegészített. Így nyerhette vissza eredeti formáját a zsinagóga immár világi előadóteremként és így jöhetett létre a hely szelleméből merítő tárlat, mely a globális kutatás, fejlesztés és innováció 132 zsidó származású, világszerte ismert kiválóságát mutatja be.

A helytörténet és a tudomány, a tradíció és az innováció, a helyi és a globális folyamatok iránt egyaránt érdeklődők a zsinagóga és a kiállítás megtekintése mellett az egykori balatonfüredi zsidók mindennapjairól is hallhatnak A füredi rabbi című sétánkon, melyen stílszerűen az utolsó balatonfüredi zsidó felmenőktől származó helyi lakos, Olti Ferenc kalauzol végig minket a közösségi élet hajdani színterein.

Források:

Némethné Rácz Lídia (2008): Balatonfüred nevezetes épületei. Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred.

Varga Lászlóné (2004): A balatonfüredi zsidó temető. Balatonfüred Város Önkormányzata, Balatonfüred.

zsidokivalosagok.hu