Hogy lett Almádiból jó (drága) levegőjű fürdőváros?
Balatonalmádi viszonylag fiatal, de egyúttal nagyon ősi település. Hogy ez hogyan lehetséges? Almádi nevét először egy szőlő adás-vételről szóló okmány említi 1493-ból: „in promontorio possesionis Zarbereny in loco Almadi vote sitam”, azaz „Szárberény helység szőlőhegyén az Almádinak nevezett helyen”. Almádi sokáig nem volt a szó szoros értelmében vett település, pontosabban a közelben elterülő települést Szárberénynek hívták. Ez utóbbi viszont már nagyjából ezer éves, I. István egyik oklevelén is említik, így Almádi környéke régóta lakott helynek számít.
Almádinak sokáig nem volt fix lakossága, mivel területén elsősorban szőlőbirtokok voltak, melyek tulajdonosai máshol laktak. Ráadásul egy ideig más településekhez (Szentkirályszabadja, Vörösberény) tartozott. Az 1800-as évektől azonban a szőlőbirtokosok egyre több időt töltöttek itt pihenéssel, nyaralással, s 1869-ben Almádi végre önálló település lett. Önállósulását egy sajnálatos esemény, a filoxérajárvány is megerősítette, melynek hatására a tőkék nagy része kipusztult, s a tulajdonosokat ezután már nem a munka, hanem „csupán” a pihenés várta itt. Ekkor indult meg Almádi nyaraló- és fürdőhellyé válása.
Nyolc fürdőkabinnal kezdődött
1874-ben indult az első hivatalos almádi fürdőszezon. A fejlődést jelzi, hogy a három évvel később felhúzott nyolc kabinból alig 50 év alatt, 1926-ra már ötszáz férőhelyes fövenyfürdő lett úgy, hogy közben az első világháború még jelentős visszaesést is hozott. No de ne szaladjunk ennyire előre!
Az említett első nyolc fürdőkabint Brenner Lőrinc veszprémi építőmester, egyben almádi szőlőbirtokos építette 1877-ben a Remete patak torkolata környékén, a Káptalantól bérelt területen. Mivel a működésnek hivatalos keretet is illett adni, 1883-ban megalakult az Almádi Fürdő Rt., mely 1918-ig működött.
A településen ekkor még nem voltak középületek, így amikor a társaság 1884-ben megvásárolt egy szőlőbirtokot, és a rajta álló épületet vendéglőként nyitotta meg, Almádi társasági élete szintet lépett. A Hattyú Vendéglőben kialakított, bálozásra és egyéb gyűlésekre alkalmas terem lehetővé tette, hogy a bálok a szőlőskertekből fedett helyre költözzenek. Egy-egy ilyen ünnepélyes alkalommal a sok vendéget megmozgató eseményeké volt a főszerep: volt kerékpárverseny, kugliverseny, szamárverseny, szépségverseny és csárdásverseny. Tartottak amatőr színielőadásokat is, ahol maguk a birtokosok léptek fel. A bálok bevételéből és közadakozásból épült fel például a Szent Margit kápolna.
Eközben a fürdőzés egyre népszerűbbé vált, amit az is mutat, hogy Czollenstein Ferenc vállalkozó a jelentős utasforgalomra építve 1884-ben omnibusz járatot indított Veszprém és Balatonalmádi között. 1893-ban már olyan is volt, aki kerékpárral indult útnak – igaz, csak fogadásból. Akkor ez a kerékpárok és az utak rossz minősége miatt még merész vállalkozás volt, de a virtusért láthatóan nem kellett a szomszédba menni, és egy jó fürdőzés már akkor is aranyat ért!
A levegőt is pénzért
A szabadidős időtöltésként elterjedt fürdőzés hamarosan hivatalosan is egészségmegőrző szerepet kapott. 1899. július 10-én nyílt meg és rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a Kneipp gyógyház, s egész hódolóserege lett a Kneipp-féle vízkúrának, a Rickli-féle nap- és légfürdőnek, valamint a Lahmann-féle egészséges táplálkozási rendnek. Villamustra sétánk résztvevői további részleteket is megtudhatnak a népszerű kúrák kellékeiről és kulisszatitkairól, valamint Balatonalmádi gyógyászati emlékeiről. Akit pedig a hasonló pályát befutott Balatonfüred gyógyfürdő kultúrája érdekel, annak Füredi flódni sétánkat ajánljuk szeretettel.
Az anekdota szerint ekkor már a levegőt is pénzért adták a Rickli-féle légsátorban, ami valójában egy rácsos falú faház volt. Egyesek szerint a szabadban egészségesebb volt a levegő, mint odabenn, de ez kevésbé lehetett fontos szempont. Odabenn, a kíváncsi, illetéktelen tekintetek elől védve ugyanis a hölgyek és az urak megszabadulhattak az akkoriban elvárt fullasztó viselettől (nyakkendő, fűző stb.), s így az ott töltött időnek valóban jótékony hatása volt amellett, hogy a tóparti levegő tényleg nagyon egészséges.
Ebben az időszakban Almádi valósággal kivirágzott: sorra épültek a szebbnél szebb nyaralók, villák a településen, melyek közül a jelentősebbeket Villamustra sétánkon mutatjuk be vendégeinknek, néhányat közülük belülről is.
A fejlődés későbbi szakaszáról, mely egy ötszáz kabinos fürdőparadicsomban csúcsosodott ki, Balatonalmádiról szóló következő blogbejegyzésünkben olvashatnak kedves olvasóink.
Források:
Kovács Emőke (2020): Egy elfeledett gyógyintézet története Balatonalmádiban. likebalaton.hu.
